TARTALOM
ToggleAz üzleti tervedre leselkedő 4 komoly veszély
Emlékszel, hogy még 2021. decemberében is 5 százalékos 2022. évi inflációt jósolt a Magyar Nemzeti Bank? A valóságban 25 százalék lett. Ötször annyi.
Azok a vállalatok, akik tudatosan és fegyelmezetten, már 2021. őszén elkészítették a következő évi üzleti tervüket, szinte biztos, hogy nem számoltak az infláció ilyen mértékű elszabadulásával.
Az üzleti tervre szkeptikusan tekintő vállalatvezetők gyakran azzal érvelnek, hogy mi a csudának tervezni, ha a valóság úgyis más lesz.
Igen, száz százalék, hogy más lesz. De a tervezésnek, a vállalkozás irányba állításának nem a számok pontos előrelátása az igazi értelme. Az üzleti élet kiszámíthatatlan világában egy aprólékos üzleti terv elkészítése olyan, mintha a viharos tengeren keresztül kellene irányt venni. A gondos tervezés ellenére a vállalkozások gyakran találják magukat előre nem látott hullámok között, amelyek eltéríthetnek a tervezett útvonaltól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti terv értelmetlen és haszontalan lenne. Ahogy a hajósok nem indulnak el részletes útvonalterv nélkül, úgy a vállalkozások sem tehetik meg, hogy terv nélkül navigáljanak az üzleti életben.
A folytatásban bemutatok négy fontos tényezőt, amely az üzleti terv útjába állhat, és amiért a valóság általában eltér a mégoly gondos tervezéstől. Arra is adok tippeket, hogyan kell helyesen kezelni a bizonytalan jövőt az üzleti tervezés során. Célom, hogy rámutassak: az üzleti terv egyáltalán nem fölösleges csak azért, mert a valóság úgyis közbeszól. Épp ellenkezőleg, a kiszámíthatatlan helyzetekre úgy tudunk a legjobban reagálni, ha van rá tervünk, hogyan kezeljük őket.
Az üzleti tervezés fontosságáról nem először írok. Ha érdekel a téma, nézz bele a korábbi cikkeimbe is a blogomon!
TIPP: Ha rendszeresen szeretnél közérthető, gyakorlati pénzügyi, gazdasági tippeket, ötleteket olvasni, kövesd a @hofernoemi.hu Instagram-oldalamat is gazdasági ismereteid bővítéséhez és a vállalkozásod fejlesztéséhez. Ott elmondhatod a véleményedet is, egyre izgalmasabb és aktívabb beszélgetések alakulnak ki a blogcikkeim témáiban is.
A makrogazdasági tényezők változásai
A makrogazdasági tényezőkre a vállalkozások minimális hatást tudnak gyakorolni. Adottságként kell kezelniük őket. Alkotóelemei a politikai, a jogi, a technológiai, a társadalmi és a kulturális környezet.
A gazdasági tényezők közül különösen fontos az infláció, a kamatlábak, a munkanélküliség, valamint a GDP, azaz a bruttó hazai össztermék mértéke és alakulása. Ezek mind nagy hatást gyakorolnak egy vállalkozás életére, és sokszor nehezen előreláthatóak.
Üzleti terv készítésekor tudunk aktuális becslésekkel számolni, mert a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi szervezetek készítenek ilyen előrejelzéseket. Az előrejelzés azonban még nem a valóság – és a valóság néha jelentősen eltérő lehet, ahogy a 2022. évi infláció példáján is láttuk.
És hogy miért olyan fontosak ezek a tényezők? Mert komolyan befolyásolják az üzleti tervben kiszámolt eredményt. Például a hirtelen megemelkedett a kamatlábak útját állhatják a fejlődésnek, a növekedésnek, mert drágábban lesznek a hitelek. Azaz több kamatot kell fizetni a pénzintézetektől kölcsönvett összegekre. A folyószámlahitelekre és a hosszabb távú beruházási hitelekre is. Különösen válság idején kell óvatosan bánni a hitelfelvétellel. (Jut eszembe, a recesszió idején elkövetett vállalkozói hibákról szóló cikkemet olvastad már?)
Ha van egy nagyobb összegű beruházási hiteled, könnyen lehet, hogy a tervezettnél kétszer több kamatot kell rá fizetned évente, ami jelentősen rontja a tervezett profitodat.
Az infláció növekedésével általában a kamatlábak is nőnek, ugyanis a nemzeti bankok a jegybanki alapkamat emelésével próbálják visszaszorítani az inflációt. Ez hatással van a vállalkozásod költségeire és az ügyfeleid vásárlóerejére is. Ilyenkor egészen biztosan ki kell igazítanod az árképzési stratégiádat, hogy a vállalkozásod metaforikus hajója a megváltozott „időjárási” viszonyok között is célba érhessen.
Ez azzal jár, hogy már nem az üzleti terved számait hozod sem a költségek, sem a bevételek terén. Ha jól alkalmazkodsz, még mindig elérheted a tervezett eredményt – de ilyenkor a valós számokkal is óvatosan kell bánnod. Ha magasabb az infláció, akkor az eredményednek is legalább az inflációval növelt értéket kellene elérnie. Ha 50 millió forint eredményt terveztél 5 százalékos infláció mellett, de végül 25 százalék lett a pénzromlás mértéke, akkor az eredményednek is 20 százalékkal többnek, azaz 60 millió forintnak kell lennie ahhoz, hogy reálértéken is teljesítsd az üzleti tervedben megfogalmazott célt. Ugyanis ez az összeg jelent ugyanannyi vásárlóerőt, mint 50 millió forint 5 százalékos infláció mellett.
A makrogazdasági tényezők kedvezőtlen változása a befektetési kedvre és a befektetői bizalomra is hatással vannak. Azok a vállalkozások – elsősorban startupok –, amelyek a folyamatosan beáramló kockázati tőkére támaszkodtak, a befektetői bizalom csökkenésével finanszírozási kihívásokkal szembesülhetnek. A hirtelen piaci visszaesés arra kényszerítheti ezeket a vállalatokat, hogy átértékeljék növekedési stratégiájukat, és az agresszív terjeszkedésről a túlélési üzemmódra álljanak át. A likviditás elapadása miatt jelentősen át kell írniuk az eredeti előrejelzéseiket. Sok vállalkozással pontosan ez történt a dotcombuborék kipukkadásakor a 2000-es évek elején.
Az 1990-es évek végén a technológiai ágazat példátlan fellendülést élt át, amelyet az online vállalkozások gyors növekedése táplált. A befektetők lelkesen fogadtak minden olyan céget, amelynek a nevében a “.com” szerepelt. Ez a részvényárak szárnyalását eredményezte, és euforikus piaci hangulatot teremtett. Ahogy a lelkesedés elérte a tetőpontját, a túlértékeltség és a fenntarthatatlan üzleti modellek jelei kezdtek felszínre kerülni. A dotcombuborék kipukkant, amit egy sor nagy horderejű csőd és a részvényárfolyamok erőteljes csökkenése jellemzett. Az érintett vállalatok üzleti terveikben ambiciózus növekedési pályát jelöltek ki, de szembesültek a piaci korrekció rideg valóságával. Nyilvánvalóvá vált, hogy a túlzottan optimista üzleti tervek irreális piaci hangulatban íródtak, és amikor a gazdaság és a piacok visszatértek a realitások talajára, a túlélő vállalkozásoknak alaposan újra kellett gondolniuk a rózsaszín szemüveggel készített terveiket.
Hogyan készítsd fel az üzleti tervedet a makrogazdasági tényezők változására?
Az üzleti terv kifejezést mindig egyes számban használjuk, pedig egy jó üzleti terv a valóságban több tervet is tartalmaz. Olyan, mint egy matrjoskababa. Persze nem teljesen különálló terveket, inkább a terven belül olyan alternatívákat, amelyek figyelembe veszik a jövő bizonytalanságát. Ha a te jelenlegi üzleti terved nem ilyen, akkor érdemes felülvizsgálnod és kiegészítened. Ha nem tudod, hogyan kell egy ilyen rugalmas üzleti tervet elkészíteni, keress meg, segítek.
Nem kell minden elképzelhető makrogazdasági meglepetésre felkészülnöd, de a legtipikusabbakra igen. Például ha van terved arra, hogy mit teszel, ha az infláció hirtelen a duplájára ugrik, és emiatt csökken a kereslet vagy nőnek a beszerzési költségeid, akkor sokkal könnyebben tudsz alkalmazkodni mondjuk a profitodat hasonlóan érintő adóemeléshez – akkor is, ha a tervezéskor nem számoltál vele.
Hogy ne csak vészmadárkodjam: számíts arra is, hogy a gazdasági körülmények a vártnál jobban alakulnak. Hogyan fogod hitelből fejleszteni a vállalkozásodat, amint újra alacsonyabbak lesznek a kamatok? Mihez kezdesz, ha egy váratlan adócsökkentés miatt az év végén több profitod marad? Stb.
Járványok és geopolitikai események
Emlékszem, milyen értelmetlen feladatnak tűnt 2014-ben pandémiás tervet készíteni egy nagyvállalatnál, ahol gazdasági vezetőként dolgoztam. Álmomban sem gondoltam volna, hogy az akkor felvázolt fiktív katasztrófahelyzet hat évvel később a valóságunk lesz. A koronavírus alaposan felülírt minden üzleti tervet 2020-ban és 2021-ben.
Azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeztek készenléti tervekkel és vészforgatókönyvekkel az ilyen váratlan és nagy horderejű eseményekre, példátlan kihívásokkal szembesültek. Bezártak az üzletek, az irodák, a gyárak, és mindennapos lett a home office, a távoli munkavégzés, az online meeting és az ellátási zavarok.
Nassim Nicholas Taleb a covidjárványhoz hasonló eseményeket nevezi „fekete hattyúknak” nagy hatású könyvében. Magyarul inkább fehér hollónak hívhatnánk őket, mert a lényegük, hogy rendkívül ritkán következnek be – a hatásuk viszont elsöprő.
Az olyan kiszámíthatatlan és szintén ritka geopolitikai események, mint az orosz-ukrán háború hasonlóan írhatják át az üzleti terveinket. Ezek a konfliktusok energiaválsághoz, élelmiszerhiányhoz, sőt még az üzleti életet jelentősen befolyásoló jogszabályok gyakori és hirtelen változásaihoz is vezethetnek. A nagyobb gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek megbolygatják az ellátási láncokat. Ilyenkor a nemzetközi kereskedelemtől erősen függő vállalkozások rákényszerülnek, hogy akár gyökeresen módosítsák eredeti üzleti terveiket.
Háború nélkül is történnek nagyléptékű geopolitikai változások. Gondoljunk csak a Brexitre, ami messzemenő következményekkel járt az Egyesült Királyságban működő és az Egyesült Királysággal üzletelő EU-s vállalkozások számára. Azok a vállalatok, amelyek nem számoltak a lehetséges szabályozási változásokkal, fennakadásokkal szembesültek, az üzleti terveik pedig mentek a levesbe.
Hogyan készülj az egész világot felforgató eseményekre?
A váratlan eseményeknek az a lényegük, hogy szinte senki nem látja őket előre. De nem is azt kell megjósolnod, hogy pontosan mi fog bekövetkezni, hanem hogy ha bármi bekövetkezne, arra hogyan fogsz reagálni.
Ezeknek az eseményeknek a téged érintő végkifejlete az érdekes. A végéről kezdd a vészforgatókönyv tervezését. Gondold át, hogyan kezeled majd azokat a helyzeteket, amelyek olyan külső tényezőkre vezethetők vissza, amelyek váratlanul jelentkeznek, és amelyekre nincs hatásod. Legyen az akár világjárvány, akár a globális ingatlanpiac összeomlása, akár háború – a végeredmény, hogy csökken a nyereséged. A profit a bevételeid és a kiadásaid különbsége, ezért azt kell megnézned, hogy melyik oldallal van probléma. (Lehet, hogy mindkettővel.) Ha a külső tényezők elsősorban a bevételeid visszaesését okozzák, akkor azt kell megvizsgálnod, hogyan tudod pótolni őket. Ha a kiadásaid nőnek meg nem várt mértékben, akkor a csökkentésükön kell elgondolkodnod. Mindkettőre írok egy példát:
Ha pótolni szeretnéd a kiesett bevételeket, gondolkodhatsz új piacok meghódításában (pl. külföldi terjeszkedés, üzletnyitás egy másik városban), új termékek vagy szolgáltatások bevezetésében (pl. az autószerelő műhelyed karosszérialakatos-műhellyel történő bővítésében). Ha a kiadásaid nőnek az egekig, ahogy az elmúlt egy-két évben sok vállalkozásé, akkor ideje újragondolnod a bejáratott, kényelmes beszerzési módszereidet. Biztosan egyszerűbb a már jól ismert beszállítókra támaszkodnod, mert velük olajozottan működik a beszerzés, de ha tíz vagy akár húsz százalékot is tudsz spórolni egy-egy alapanyagon, azért már megéri körülnézni a piacon.
A lényeg, hogy legyen terved arra, hogyan fogod túlélni a nehéz időket. Néha tudomásul kell venni, hogy a világ váratlan eseményei akár évekre is letérítenek a tervezett útról. Ilyenkor ugyanúgy újra kell tervezned, ahogy egy autós navigációs program újratervez, amikor baleset miatt leterelnek az autópályáról. A cél, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető legrövidebb úton visszatérhess az eredeti irányba. Az üzleti tervednek és az üzleti tervezéshez való hozzáállásodnak ugyanolyan rugalmasnak kell lennie, mint egy útvonaltervező szoftvernek. Érdemes kiülni a baleset miatti dugót (azaz kitartani az eredeti üzleti terved mellett), vagy inkább le kellene kanyarodni a következő kijáratnál a sztrádáról (azaz módosítani a terveiden és a tevékenységeden)?
Erre csak akkor tudsz válaszolni, ha a rendelkezésre álló információk alapján becslést készítesz a két alternatívára – azaz kétféle változatban is elkészíted az üzleti tervedet, és konkrét számítások alapján döntesz. Ha az útvonalterveződ azt mondja, hogy a dugó még várhatóan harminc percig tart, viszont kerülőúton csak tíz percet veszítenél, akkor a legtöbb esetben nem érdemes lustaságból vagy makacsul ragaszkodni az eredeti útvonalhoz.
Ha az üzleti terved tartalmaz előzetes kalkulációkat ilyen esetekre, sokkal könnyebben és gyorsabban tudsz rájuk reagálni, mintha egy év reménykedés és halogatás után, a csőd határán kapnál észbe, hogy nem jó ötlet tovább ülni a dugóban, hanem cselekedned kellene végre. Akik időben kapcsoltak – a felkészültebb versenytársaid –, már rég letértek az autópályáról, és jóval előtted robognak teljes lendülettel.
A piaci verseny meglepetései
A piac folyton változik. Új versenytársak léphetnek be a piacra, a régiek módosíthatják eddigi stratégiájukat. A piaci részesedés dinamikája is megváltozhat, ami hatással lehet a vállalkozásod teljesítményére. Lehet, hogy a piacvezető vállalkozás felvásárolja a második vagy a harmadik legnagyobbat, és átalakul az egész piac működése.
A mai helyzetben gyakoriak a csődök is; sokszor olyan cégek fuccsolnak be, akik egy-két éve vagy hónapja még életerősnek tűntek. Ha nem akarsz közéjük kerülni, érdemes kiemelt figyelmet fordítani a likviditásmenedzsmentre, valamint a vevők és a beszállítók folyamatos értékelésére.
Az új belépők, az innovatív startupok meglepő stratégiai lépéseikkel szintén felkavarhatják az állóvizet, ami a babérjaikon csücsülő piaci szereplőket felkészületlenül érheti.
A Kodak kudarca a digitális forradalom előrejelzésében klasszikus példa erre az elkényelmesedésre. A vállalat üzleti tervében nem látta előre a digitális fényképezés térhódítását, túl későn értette meg, hogy paradigmaváltás zajlik a piacon, ezért nem tudott versenyezni a Canonnal és a Nikonnal. 2012-ig elvergődtek valahogy, de akkor kénytelenek voltak csődöt jelenteni.
A piaci verseny megmutatja, hogy a vállalkozásod eredményessége egyáltalán nem csak tőled függ. Ha a versenytársaid tálcán kínálják a tiédnél jobb ajánlatot a potenciális vevőidnek, garantáltan elveszíted őket.
Hogyan készíts olyan üzleti tervet, amellyel felkészülten várhatod a piaci verseny kihívásait?
Ha kellő alapossággal készítetted el az üzleti tervedet, akkor tisztában vagy a vállalkozásodat érintő potenciális kihívásokkal és veszélyekkel. Egy tőkeerős versenytárs belépése várható a piacra? Tudnod kell róla. A mesterséges intelligencia várhatóan felforgatja a status quót a szektorodban? Már most foglalkoznod kell vele. Az a hír járja, hogy a legnagyobb ügyfeled kivonul a magyar piacról, és eladja érdekeltségeit? Netán a potenciális vevő is ismert? Nem dőlhetsz hátra, az üzleti terved értékesítési stratégiáról szóló részében foglalkoznod kell a leendő tulajdonos „becserkészésével”.
Ha elsajátítod ezt a dinamikus, rugalmas szemléletet, és nem egy merev, statikus és végleges produktumként tekintesz az üzleti tervedre, akkor jobban fogsz reagálni a piaci versenyre, mint a legtöbb konkurensed.
Belső tényezők változása
Az előbbi három témakör mind külső tényezőt mutat be, azonban az üzleti terved belső változások hatására is módosulhat. Kifejleszthetsz egy új terméket, bevezethetsz egy új szolgáltatást, átalakíthatod az egyik kulcsfontosságú értékteremtő munkafolyamatodat, vagy automatizálhatsz egy belső adminisztratív folyamatot. Beléphetsz egy új külföldi piacra. Felvehetsz egy új vezetőt, vagy egyszerre hagyhat el több kulcsembered. Váratlanul elnyerhetsz egy vissza nem térítendő, nagy összegű támogatást, amelyből fontos fejlesztést tudsz megvalósítani, és amellyel megugrik a vállalkozásod eredménye. Csődbe mehet egy kiemelt beszállítód, vagy leéghet az üzem, ahol eddig egy fontos alapanyagot gyártottak számodra. Az üzleti terved a munkatársaid motiváltsága miatt is eltérhet a várttól. Lehet, hogy egy értékesítőd épp magánéleti válságon megy át, és nem úgy teljesít, ahogy megszoktad tőle.
Hogyan építsd be a belső változások következményeit az üzleti tervedbe?
Könnyebb dolgod lesz, mint a külső körülmények módosulásakor, mert nagyobb kontrollt tudsz gyakorolni a változások felett. De ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatod a rövid és hosszú távú hatásaikat.
Sorjában végig kell haladnod az üzleti terved fejezetein, és elemezned, hogyan hat egy jelentősebb változtatás a cégműködésre, a pénzügyeidre.
Például ha megnyitod a második kávézódat a Duna másik oldalán, az hatással lesz a logisztikai folyamatokra (már két helyre kell eljuttatni a napi működéshez szükséges alapanyagokat), a munkaerőstratégiádra (új baristákat kell felvenned, esetleg kiképezned), a marketingtervedre (az új kávézónak kell egy ütős bevezető kampány), a pénzügyi tervedre (tudnod kell, miből fogod fizetni az új kávézó megnyitására felvett hitelek törlesztőrészleteit, amíg az új hely nem termeli ki őket) – és még sorolhatnám.
Láthatod, az üzleti tervezés egy soha véget nem érő folyamat. Mindig lesznek előre nem látott akadályok, ezért a jó üzleti terv rugalmas, és a jó cégvezető rendszeresen felülvizsgálja és kiigazítja az üzleti tervét.
Még egyszer: az üzleti tervnek nem az az értelme, hogy megjósolod vele a jövőt – és ha ez nem lehetséges, akkor nem is érdemes üzleti tervet készíteni. Az üzleti terv értelme, hogy össze tudod vetni vele a valóságot, tudod értékelni a teljesítményedet, mert látod a céljaidat – és ha a valóság megváltozik, akkor gyorsan tudsz alkalmazkodni hozzá, és továbbra is tudsz haladni a céljaid felé.